Zsebi/Smog-1 munkamegbeszélés

A munkamegbeszélés napirendjét a core teamen belül az elektronikát tervező csoport két tagjának (Kristóf Timur, Géczy Gábor) prezentációja alkotta. Bandi bá. a bevezetőben szólt a megelőző napi két rendezvényről, az egyik az Antal József Alapítvány keretében zajlott, a BME Központi épületében, nagyon sokan voltak, élénk érdeklődés kísérte az ő előadását, alig tudott szabadulni. Utána átjött az I épületbe, ahol már folytak az előadások, a Távközlési Klub rendezésében, ezek inkább a szakmai, hozzáértő közönségnek szóltak. Mindkét rendezvény nagyon sikeresnek mondható.

Szólt arról, hogy napirenden van a logó tervezés a Smog-1-hez. Vannak jelentkezők, jó volna professzionális szintű eredményt kapni, de csak köszönet és vállveregetés jár a munkáért, megoldásért. Kapott egy levelet egy amerikai rádió amatőrtől, a Masat vételéről, amiben ez az amerikai elküldte az igazi 3D-s QSL lapját, a hozzá való kétszínű szemüveggel, és mellékelt 2 dollárt is a válaszlevélhez... mindez a klasszikus időkre emlékeztetett, megcsodáltuk a 3D-s képet, Mucs Béla fotót is készített róla.

Az első prezentáció a Smog-1-re tervezett OBC (On Board Computer) blokkvázlat szintű bemutatását tartalmazta. Az OBC felügyelete alatt a következő modulok lesznek:

Mindezek úgynevezett LSW kapcsolók segítségével kapcsolhatok ki ill. be, pontosabban a power buszra és az adatforgalmat lebonyolító két SPI buszra. A power buszra csatlakozik az akkumulátor és a napelemek is.

Visszatéro téma a kockára felkerülő antennák elhelyezése, a kidobó szerkezetben való "becsomagolása". Az egyik verzió szerint a kidobó szerkezet (POD) három darab hasonló méretű kockát hordoz. Ebben az esetben, ha a Zsebi az első lehetne, akkor vissza lehetne hajtani úgy az antennákat, hogy a következő két kocka mellett épp elférnének. Természetesen nem megengedett, hogy valamiféle sérülést okozzon. A szabvány megengedi, hogy az 5x5x5 cm-es kocka 5 oldala mellett 7-7 mm-es további rést is igénybe vegyenek a holdak készítői. Ebben el lehetne helyezni az antennákat, esetleg egy vékony, műanyag dobozban, csomagolásban (?). Ha az ISS-ről kerül pályára, ott megint mások a körülmények, a robotkarok a cubesatokhoz készült kidobó dobozokat használják. A cubesatok esetében bevált antenna kioldási technika, - az elégetett műanyag zsinorokkal - nagyon kockázatos a pici holdakon, mert a pályára kerülést megelőző hosszú, bizonytalan várakozás alatt elveszíthetik az aksi töltését, és nem lesz energia az antenna nyitási művelethez. Probléma az, hogy a pocket holdak esetében eltérőek a viszonyok a cubesatokhoz képest, és eddig senki nem gondolta végig a fenti feladatokat, problémákat. Újabb ötleteket kellene kitalálni/gyűjteni.

A kontrollerekre van mar konkrét IC típus is, ez pedig a Microchip PIC18F87K90-es IC-je, low power, 1.8 Volttól 5.5 Voltig működik. A memóriához ugyancsak 1.8 Voltos szinten működőképes IC-t találtak, ez pedig az Atmel AT45DB641E típus, 64 Mbit kapacitású. A magnetométer és a szögsebesség mérő szenzor hasonló típusú lesz, mint ami a Masat-1-en is volt. Mindezek az egységek két példányban lesznek a rendszerben, a redundancia miatt. Az OBC meghatározott időközönként un. heartbeat jelet küld ki, ebből tudja a felette lévő szinten működő EPS komputer, hogy rendben van-e a működés. Ha nem, akkor átkapcsolja a másik, tartalék egységre. A második előadás a Smog-1 energia ellátó rendszeréről, az EPS-ről szólt. Ugyancsak blokkvázlat szinten indult a bemutatás, majd sor került a kapcsoló egységek áramkör szintű tárgyalására is. Gábor a végén bemutatta az áramkör-topologia első verzióját is, az alkatrészek elhelyezési vázlatát, a NYAK rajzolatot. Úgy becsüli, hogy 1 cm2-en megvalósítható lesz egy LSW kapcsoló egység, Levi kissé pesszimistább, szerinte nagyobb hely kell neki. Ez nem mindegy, mert ezekből az egységekből több mint 10 kell a rendszerbe. A felépítésükhöz a Texas alacsony fogyasztású, nagy megbízhatóságú, military kivitelű IC-iből válogattak, egy d-tároló, egy árammérő ic, egy komparátor, valamint egy cmos kapcsoló kell hozza, nem szólva a passzív alkatrészekről. Az előadó nem hallgatta el a megoldatlan, egyelőre kérdéses pontokat sem, az egyik ilyen pl. azoknak a diódáknak a konkrét típusa, amiknek szintén 1.8 Volton kellene működniük. Nem esett szó a dózismérő szenzorról, úgy tűnik, ez sem működik. 1.8 Voltos szinten.

Mucs Béla és Bandi ba. gyakran szakította meg az előadókat kérdésekkel. Ezek a kérdések főként különféle extrém körülmények lékezelése iránt érdeklődtek, így pl. arról, hogy mi van akkor, ha az aksi zárlatos lesz? Az előadókon kívül Levi is igyekezett releváns válaszokat adni ezekre a fontos kérdésekre. Végül a rázópadhoz szükséges befogószerkezet tervezésével foglalkozó két tag is röviden összegezte az elmúlt időszak néhány apró fejleményét. Kisebb körben szóbakerult újra az antenna elhelyezése, nyitása, és ezzel kapcsolatban a nitinol huzal esetleges használhatósága.


2015.02.27. megbeszélés

Budapest 2015. február 27.

Tölgyesi János (HG5APZ)