Zsebi/Smog-1 munkamegbeszélés 2015. március 20.

A Zsebi/Smog-1 "arculatának" formálásához első és fontos lépés egy jó grafikus jel, egy logó megalkotása. Hosszabb ideje folyik ez a munka, Viktor most mutatott be egy sorozatot a tervek közül. Mivel egy ilyen szimbolikus grafika elsősorban a "nagyközönségnek" szól, olyannak kell lennie, ami első ránézésre kifejezi a hold "küldetését", magán viseli lényeges jegyeit, és emlékezetes benyomást kelt ill. hagy maga után.

Ebben a tervezési szakaszban tehát fontos, hogy minél több véleményt gyűjtsünk össze, és néhány fő alapelv és a vélemények alapján válasszuk ki a tervek közül a megfelelőt. A bemutatott tervekről a csapat körében megfogalmazódó első véleményeket úgy lehetne összefoglalni, hogy jó lenne/szeretnénk látni rajta a "küldetést kifejező" kétféle antennát. Az elnevezésben pedig egységesen követni kellene a számozás eddig is használt formáját, és a névhez kötőjellel kapcsolni az 1-es számozást.

Smog-1 logók
A képen látni lehet a most elkészült és bemutatásra került tervek nagy részét.

Bandi bá szokás szerint hírekkel, és elsőre jó hírekkel kezdte. Úgy tűnik, a napcellák és a szükséges ragasztóanyag beszerzése a korábbról meglevő kapcsolat réven megoldódik. Járt az ELTE-n, ahol elmondták, hogy a Chibis-M után készül egy újabb hasonló orosz tudományos műhold, amiben szintén részt vesznek. Ennek küldetése, ill. a tudományos mérési program lényeges része a 0-40 kHz közötti nagyon hosszú hullámú tartomány monitorozása. Felajánlották az együttműködés lehetőséget, ill. a pályára juttatásban való segítséget.

Sikerült közelebbi infókat szerezni a Mucs Béla által ajánlott Fogászati Anyagellátónál kapható nitinol huzalokról. Első körben ezek nem látszanak túlságosan megfelelőnek, mert 12-13 cm-es darabokra vannak vágva. De nem kerülnek sokba, és kísérletezéshez, merésekhez alkalmasak lehetnek. A szuper-elasztikus tulajdonságú verzióból valók. A megfelelő átmérőjű és hosszúságú darabok megrendelését is intézik az ebay-en.

Az antennák huzal-anyagának praktikus kérdései után átterelődött a téma az antennák elhelyezésére ill. a pályára jutás előtti becsomagolásukra, kioldásukra. A korábban szóbakerült kioldást érzékelő kapcsolóhoz való csatlakozást el kellett vetni, mert nem biztosítja a sérülésmentes kioldódást.

Ehelyett késleltetést kell alkalmazni, amihez melegítéssel elszakított damil tartozik. Felmerült egy bimetálos késleltető ötlete is. A damilos megoldáshoz már beállítottak egy kísérlet sorozatot, az energiaigényéről, napcellákról való táplálásának lehetőségéről is esett szó. Kb. -60 °C fokon kell elolvasztani a damilt. Mindez pedig összefügg az aksi méretével, kapacitásával, sőt elhelyezésével a kockán belül is.

Gyorsan kiderült, hogy ezek szorosan összetartozó kérdések, amiket csak együtt, egy-egy alternatívában lehet tárgyalni. Az aksit úgy kell elhelyezni, hogy helyet adjon a panelek között áthaladó busznak, ami praktikusan tüskesorokat jelent. A megfelelő méretű aksi csak 600 mAh kapacitású. Jó lenne nagyobb. Szóbakerült kettő aksi párhuzamos kapcsolása. Ekkor felmerül annak a veszélye, hogy egy részecske beütés eseten az egyik aksi felrobbanhat.

Viktor bemutatott három verziót, hogyan lehet elhelyezni az aksit a kockán belül. Ezekhez különféle felfogási módok ill. segéd-tartozékok kellenek. Az egyik változatban erre egy burkolat szolgálna, ami megtartaná a hővédő borítást is. Viszont az aksi és a hővédő borítás célszerűen a telemetria adó végfokának közelében helyezhető el. Ez a legfontosabb hőtermelő egység. Mindez maga után vonja az antennák elhelyezésének újragondolását is.A dipól két darab kb. 18 cm-es huzal, a szeléssávú pedig két darab kb. 15 cm-es. Nem lényeges, hogy "hol jönnek ki" a kockából, de egymásra merőlegesnek kell lenniük.

Ezután Kristóf Timur, és Géczy Gábor tartott egy-egy rövid, slide-okkal illusztrált beszámolót arról, hogy mennyit haladtak az OBC és az energiaellátás témában. Megbeszélést tartottak a Microchip magyarországi képviselőjével, aki a korábban választott kontroller helyett egy újabb, nagyon kis fogyasztású, 2-3,6 Volt között is működőképes kontrollert ajánlott. Ez a PIC24F sorozat tagja, és 16 bites.

Előjött az adattömörítés igénye, mivel a fedélzeten kevés memória van, és a szeléssávú spektrum-vétel meglehetősen sok adatot produkál. Kétféle tömörítési módszert vettek vizsgálat alá. Ugyancsak felmerült egy RTCC (real time clock and calender) egység szükségessége. A táplálására egy szuper kapacitás lenne előnyös. A Microchip gyárt is ilyen óra IC-t. Probléma lehet a szükséges kvarccal: a kereskedelemben kapható hosszú, csőszerű tokozásban levő kvarc nem bírja ki a rázást.

Felmerült egy 8 Mbájtos flash memória használata is. Ezt blokkosan lehet írni, a gyári újraírási ciklus megfelelőnek látszik. Ebben lehetne tárolni a spektrum-adatokat, amíg a földi állomás közelébe nem ér.

Gábor jó híre volt, hogy sikerült egy megfelelőnek látszó dióda-típust találni az EPS-hez, és megoldódni latszik az egységek illesztése is, egy RC taggal. A dióda típusa: BFLS129L. Foglalkozott a túlfeszültség védelem kérdésével is, az 1. verziónál tart.

Levi beszámolt arról, hogy egy kísérleti összeállítást építenek, amihez kell egy "műnap", vagyis egy 10 kW-os halogén lámpa. Nagyobb barkácsboltban megvehető, nem is drága.

Bb megemlítette, hogy hamarosan építészek méréseket fognak végezni az E épület kilengéséről. Egyelőre csak mendemondák, "városi legenda" szintű vélekedések vannak, pl. a SOTE torony kilengéséről.

Emil felvetette egy FTP szerver szükségességét. A jelenlegi web szervert futtató gépen lenne lehetőség rá. Ugyancsak szóbakerült egy verzió követő rendszer használata is.

2015.03.20. megbeszélés

Budapest 2015. március 21.

Tölgyesi János (HG5APZ)