SMOG-1 2015/2016 őszi-félév összefoglaló

A 2015/2016 őszi félév eseményeiről a megszokottaktól eltérően nem megbeszélésekre bontva, hanem az egész félévről számolunk be, ezzel pótolva az elmaradásunkat. Idén már rendszeresen fogunk jelentkezni, alább kiderül, hogy miért.

A őszi félév egyik fontos programja a start lehetőségek keresése volt. Ez nem egyszerű feladat, mivel a pocketqube-oknak még nem olyan kiforrottak a felbocsátási lehetőségei, mint a cubesat-oknak, illetve még a szabvány is változik. Mi a Nemzetközi Űrállomás pályájára szerettünk volna felkerülni, ami egy 400 km-es kör pálya, ez azért lett volna előnyös, mivel itt a pályából adódó élettartam fél-egy év lenne. Sajnos ezzel kapcsolatban nem kaptunk pozitív visszajelzést.

Tovább folytatva a keresést az orosz Dnyepr rakéta merült fel 600 km-es körpályával illetve egy új-zélandi vállalat által tervben lévő kis rakéta, sajnos mindkét helyről azt a visszajelzést kaptunk, hogy ilyen kisméretű űreszköz integrálása nem éri meg a felbocsátónak.

Így jutottunk el az Unisat-7 nevű olasz műholdhoz, ezzel közvetetten startolhatnánk, ami annyit jelent, hogy mi az Unisat-7-ben helyezkednénk el és a rakéta felbocsátásakor először az olasz műhold kerül pályára, majd 1 napon belül kerülünk kibocsátásra az Unisat-7-ből. Ez a műhold egy Dnyepr rakétával fog startolni a jelenlegi tervek szerint 2016. decemberében. Ez elég szoros határidő, mivel a műholdon dolgozó hallgatóknak az egyetemi tanulmányaikkal is haladni kell.

Az új honlap bemutatása a hallgatók leterheltsége miatt tavaly szeptemberről ez évre csúszik át.

A SMOG-1 fejlesztése szépen halad, Kristóf Timur és Géczy Gábor munkájából TDK dolgozatok is születtek, melyekről egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, így itt csak pár szót írunk róla.

Kristóf Timur fő feladata a fedélzeti számítógép fejlesztése, ezzel kapcsolatban már kiválasztotta a feladatra alkalmas processzort és elkezdett foglalkozni a hozzá kapcsolódó programmal.

Géczy Gábor elsődleges feladata az energiaellátó rendszer, a napelemeket és az MPPT áramköröket leszámítva, tehát az akkumulátor védelmével és az energia szabályzott szétosztásával foglalkozik. Ezen kívül elkészült egy RTCC áramkörrel és egy RAD FET-es mérőrendszerrel.

Herman Tibor elkészült a napelem MPPT áramkörök egy véglegesnek szánt verziójával, amelyet a többi alrendszerrel kell összehangolni. További több területen átívelő kihívás a napelemek megfelelő rögzítése.

Pápay Levente elkészült az antennanyitó szerkezet áramkörével. Jelenleg az antennák elhelyezése még kérdéses, ugyanis hivatalos választ még nem kaptunk erre vonatkozóan. A felmerült lehetőségek: a legfelső panelen elhelyezve feltekert állapotban, amit majd kinyitunk az űrben, valamint a kidobószerkezetben a napelemek mellett. Mivel mindkét verziónak vannak előnyei és hátrányai, ezért párhuzamosan fejlesztjük ezeket.

Gépészeti vonalon elkészült a rázókészülék, mellyel a műholdunkat a rázógéphez lehet rögzíteni, így a BME Műszaki Mechanikai Tanszéken lévő rázógéppel tesztelni tudjuk a műholdat. Természetesen lépésről lépésre haladunk, azaz először az üres vázszerkezet kerül vizsgálat alá, majd egyre több alkatrészt erősítünk fel erre. Sajnos ez a rázógép nem alkalmas hitelesített mérésre, így a tesztelést egy másik helyszínen meg kell majd ismételnünk.

A leglátványosabban a műholdvezérlő állomásunk fejlődött az ősz folyamán. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a régi kereszt yagi antennarendszer helyére egy 4,5 m átmérőjű parabola antenna került, aminek fejegysége egy 70 cm-es rádiófrekvenciás sávban működő helix antenna. A félév végére sikerült a forgatót kalibrálni és az antenna karakterisztikáját és nyereségét megmérni.

December közepére elkészültünk a bemutató állomás rádiós részével, mely az antenna után egy 20 dB-es előerősítőből egy 70 cm-es sávban működő üregrezonátorból (szűrő) áll. Ez után a vezérlő helyiségben egy Yaesu FT-897 típusú rádióra érkeznek a jelek, mely számítógépre van kötve, így a frekvencia állítást és doppler korrekciót automatikusan el lehet végezni, illetve a rádió hangját tudjuk rögzíteni.

Az első műholdvételre az új álomással december 23-án került sor. Ez két műhold beacon-jének vételét jelentette az egyik a CO-65 a másik a KKS-1. Erről a vételről is készült egy összefoglaló a honlapon.

Nemcsak az állomás bemutató része fejlődött, hanem a tetőn lévő fémszekrényekbe bekerültek a távvezérelt állomáshoz szükséges eszközök. Jelenleg az állomás automatikus üzemmódban követi a KKS-1 műhold pályáját. A szoftveres oldal még utómunkát igényel, így párhuzamosan erről az oldalról is fejlesztünk.

Az előző félévben sokat haladtunk előre, de ahhoz, hogy teljesíthető legyen a 2016. decemberi start, még rengeteg megoldandó feladat vár ránk. A rövid határidő miatt intenzívebben kell haladnunk, így előreláthatólag a havi rendszerességtől gyakrabban fogunk jelentkezni hírekkel.

Budapest 2016. január 20.

Hödl Emil Viktor