SMOG-1 2015-ös TDK-k

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2015. november 17-én megrendezett Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) 2 előadás szólt a SMOG-1-ről. Ezen cikkben e két dolgozat összefoglalóját lehet elolvasni és az absztraktok végén linkek mutatnak a dolgozatok teljes anyagaira.

1. TDK dolgozat
SMOG-1 műhold központi energiaellátó rendszer és kísérleti doziméter tervezése

Szerző:
Géczy Gábor Villamosmérnöki szak, mesterképzés (MSc)

Díjazás: I.helyezés

Konzulens:
Dudás Levente, egyetemi tanársegéd, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

Absztrakt:

Dolgozatom témája a SMOG-1 nevű műhold központi energiaellátó rendszerének és a fedélzeti elektronikát érő teljes ionizációs sugárzási dózist mérő kísérleti rendszerének megtervezése és megépítése. Műholdunk küldetése az emberiség történetében először a világűrbe kijutó földfelszíni forrású elektromágneses sugárzás vizsgálata a televízióadások frekvenciasávjában (470 – 860 MHz). Előzetes magaslégköri ballonos kísérleteink alapján ebben a sávban jelentős feltérképezetlen sugárzás hagyja el bolygónkat, amely az űrbe kijutva elektroszmogot képez. Mérési eredményeinket az antenna tervezésben felhasználva minimalizálható ez a kisugárzott teljesítmény. A SMOG-1 egy PocketQube szabvány méretű (50×50×50 mm) kísérleti kisműhold, amelynek megtervezését és megépítését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, oktatói és külsős kutatók végzik hasonlóan a MASAT-1 építéséhez. Egy PocketQube osztályú műhold új rekordot jelent az emberiség számára, először mondhatnánk, hogy alkottunk egy olyan aktív űreszközt, amely elfér akár egy kabátzsebben. Az űreszközök energiaellátó rendszere (EPS - Electrical Power System) kulcsfontosságú szerepet tölt be életükben, hiszen energiaforrásuk (kevés saját forrású űreszköz kivételével) a Napból érkező fény energiájára korlátozódik. Ebből az energiából kell fedezni a fedélzeten működtetett összes eszköz, műszer és vezérlő áramkör fogyasztását, ezért az egyes alrendszerek fogyasztásának minimalizálása és az energiaellátó rendszerek hatásfokának maximalizálása kulcsfontosságú kérdés. Új műholdunk fedélzetén helyet foglal az elsődleges mérőrendszeren kívül egy további műszer, amely az alacsony műholdpályán (LEO - Low Earth Orbit) keringő űreszközöket érő nagyenergiájú részecskék teljes ionizációs sugárzási dózisának monitorozását teszi lehetővé. Dolgozatomban a központi energiaellátó rendszer megtervezésének bemutatása mellett kitérek a doziméter egység ismertetésére is.

A teljes dolgozat:
SMOG-1 műhold központi energiaellátó rendszer és kísérleti doziméter tervezése TDK dolgozat (pdf)

2.TDK dolgozat
A SMOG-1 PocketQube műhold redundáns fedélzeti számítógépének hardver és szoftver fejlesztése

Szerzők:
Kristóf Timur, Villamosmérnöki szak, alapképzés (BSc)

Díjazás: Jutalom

Konzulens:
Dudás Levente, egyetemi tanársegéd, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

Absztrakt:

A PocketQube a CubeSat típusú műholdak egy új osztálya, amelyet a Morehead State University és a Kentucky Space szabványosított. Fő jellemzője, hogy mérete nem haladhatja meg az 5×5×5 centimétert, és tömege legfeljebb 180 gramm. A SMOG―1 a MASAT―1, Magyarország első műholjának egyik utódprojektje. Műholdunk, amely a már az újabb, kisebb méretű szabvány szerint készül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Gépészmérnöki kar együttműködésével. A műhold elektronikáját a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék hallgatói tervezik és valósítják meg. Jelenlegi terveink szerint 2015 decemberében várható a mérnöki példány elkészülte. Ezt a példányt alapos tesztelésnek fogjuk alávetni és a tesztek eredménye szerint fogjuk továbbfejleszteni. A mérnöki példányt egy kvalifikációs és egy repülő (végleges) példány fogja követni. Műholdunk fő küldetése az elektromágneses spektrum monitorozása Föld körüli pályáról DVB-T sávban. Azt mérjük, hogy a földi műsorszóró tévéadók jele milyen jelszinten vehető a világűrből. A küldetés legfontosabb eleme egy folytonosan hangolható spektrumanalizátor, amely a műhold kommunikációs rendszerének (COM) részét képezi. Ezt a spektrumanalizátort és a felbocsátásához használt magaslégköri ballont Dudás Levente és a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratórium munkatársai készítették és már számos kísérleten bizonyított. A spektrumanalizátoron kívül néhány egyéb kísérlet is fog még helyet kapni a fedélzeten, többek között egy totáldózismérő RAD FET van tervbe véve. Saját szerepem a műhold fedélzeti számítógépének és a rajta futó szoftver tervezése. Dolgozatomban azt mutatom be, milyen szempontok szerint terveztem és hogyan készült a SMOG―1 fedélzeti számítógépe (on-board computer, OBC). Az OBC lesz az, ami a műhold többi részének működését vezérli és összehangolja. Hardveres szempontból a fedélzeti számítógép áll egy ARM Cortex-M architektúrájú mikrokontrollerből, hozzá kapcsolódó flash memóriából, amelyet háttértárként használ és számos szenzorból (pl. gyorsulásmérő, giroszkóp), amelyek a műhold „szeme és füle” lesznek. Perifériaként az OBC-hez kapcsolódik több más rendszer, legfőképp a kommunikációs rendszer (COM), amelynek része a spektrumanalizátor, valamint kapcsolódnak még az OBC-hez az energiaellátó rendszerek is, amelyektől telemetria adatokat gyűjt. Természetesen a nagy megbízhatóság érdekében mindegyik egységből kettő lesz a fedélzeten, amelyek hideg redundanciával, egy-pont meghibásodásra méretezetten működnek. Az OBC szoftverének az a feladata, hogy vezérelje a perifériákat, például mérési adatokat gyűjtsön a szenzoroktól és spektrumanalizátortól, azokat tárolja, valamint irányítsa a kommunikációt a földi állomással, amely egy 4.5 m-es parabola antennával fogja venni a SMOG―1 jeleit a BME „E” épület tetején. A szoftver „event loop” felépítéssel valós időben fut.

A teljes dolgozat:
A SMOG-1 PocketQube műhold redundáns fedélzeti számítógépének hardver és szoftver fejlesztése TDK dolgozat (pdf)


Budapest 2015. december 7.

Hödl Emil Viktor