Műholdak vétele a Műegyetemen a 70-es években
A 60-as évek vége átrendezte a lelkes, fiatal oktatókból álló csapat környezetét. A Simonyi professzor által biztosított, az Elméleti Villamosságtan Tanszékén lévő nyugodt munkakörülmény megszűnt. Leváltása, és az utódjával történő nem mindig békés együttműködés, megtörte a lelkes munkát.
A Ferencz-hegyi vételek megszűntek és ma se tudom mi lett a helix antennákkal. 1970-ben a Mikrohullámú Híradástechnika Tanszéken megalakult az Űrkutató Csoport. A szovjetek nyomására bekapcsolódtunk az Interkozmosz műholdak fedélzeti elektronikájának fejlesztésébe, melynek vezetését jelen sorok írójára bízták.
A műholdak jeleinek vétele, különös tekintettel a meteorológiaiakra, a megváltozott körülmények között is folytatódott. A V2 épület tetejére új antenna került. Ez egy fa állványra helyezett, 145 MHz-en működő kereszt yagi volt. Motorokkal minden irányba lehetett forgatni, a pozíció visszajelzése analóg módon történt. Egy vihar vetett véget életének, mely során a nagy szél a liftház tetejéről lesodorta, szerencsére nem okozott balesetet.
Az ausztrál rádióamatőrök által készített Oscar-5 vétele nagy kihívást jelentett. A vételi elrendezésünket, eredményeinket a Nemzetközi Rádióamatőr Szövetség ( IARU) külön kiadványban jelentette meg. Sajnos csak az angol változat maradt meg: Oscar-5 vétele
Az 1972-es évben pályára állított Oscar-6, rádióamatőr műhold energia ellátási gondokkal küzdött. Kerestek olyan állomásokat amelyek ki-be kapcsolják a fedélzeti átjátszóját, hogy üzemét csak a kontinensek fölött engedélyezzék. Jelentkeztünk, az amerikaiak megadták a lehetőséget. Ezen a linken olvasható a történet Oscar-6 vezérlésének története
Az Oscar-6-ot követő Oscar-7 1974-ben állt pályára. Fedélzetén 432/144 MHz-es, lineáris átjátszóval. A két műhold átjátszóinak frekvencia sávjait úgy állították össze, hogy lehetőség volt a két műholdon keresztül a földre jutni. Felmenő ág 432MHz , a lejövő 145 MHz ezt vette az Oscar-6 145 MHz-en majd 28 MHz-en sugározta tovább. Ez az összeköttetés akkor volt lehetséges ha a műholdak kellően kis távolságra voltak egymástól. A KISZ-MHSZ Rádióklub ( HA5BME) keretében több, két műholdas átvitelt valósítottunk meg. A mellékelt képen, valószínű valamilyen bemutató keretében, a két műholdas összeköttetést magyarázom vendégeknek.
Ezen a linken lehet meghallgatni egy összeköttetést az Oscar-7-tel. Oscar-7 összeköttetés
Az Oscar-7 műhold 28 MHz-es vételére szolgáló 4 elemes kereszt yagi a V2 épület tetején. Felállítása első menetben sikertelen volt. "Átesett" a tető peremén és betörte a klub ablakait. Farkas Botond volt az egyik segítőnk. A hatalmas környezeti zaj és az E épület közelsége miatt nem volt igazán hatásos de segítette az Oscar-6 és Oscar-7 műhold közötti összeköttetések megvalósítását. Bánfalvi Antal készítette a mechanikus terveket irányította a kivitelezést.
A műholdak jeleinek vétele elképzelhetetlen megfelelő antennák nélkül. Az összetört helyett egy sokkal masszívabb megépítésébe kezdtünk. A frekvencia sáv kibővült, a 144 MHz mellet a 432 MHz-es sávra helix antennák kerültek a forgatóra. Masszív házban elhelyezett motorok végezték a forgatást. A visszajelzés szelszinekkel történt. Sokáig működő szerkezet volt.
A műholdak vételéhez szükség volt friss pályaadatokra. Ezeket telex hálózaton kaptuk meg. Az egyetem nem járult hozzá telex állomás telepítéséhez, ezért a rádióklubban helyeztük el. Gyakran szorultunk olyan megoldásokra amikor az egyetem szigorú (titkos) rendelkezéseit a rádióklub bevonásával ki tudtuk kerülni. Természetesen az is gyakran előfordult, hogy az egyetem „falai” közé menekültünk ha valami MHSZ ostobaságot kellett kivédeni. Az antennák fejlesztésében az Űrkutató Csoport tagjai és tanszéki oktatók is részt vettek. Bánfalvi Antal fogta össze a mechanikus munkákat, Farkas Botondra emlékszem, mint lelkes segítőnkre. Ki emlékszik többre? Örömmel várom a kiegészítéseket.
Budapest 2014. Karácsonya
Dr. Gschwindt András
gschwindt@mht.bme.hu
