Állomás helyszíne, adottságai

Állomásunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1960-as években épült E épületének 12. emeletén és annak tetején helyezkedik el. Mivel a környéken ez a legmagasabb pont, ezért kiemelten fontos volt a földi állomás villámvédelme és az, hogy az épületbe ne hozzunk be villámáramot. A vezérlőközpont két részre osztható: egy bemutató és egy távvezérelt, automatikus állomásra.

Bemutató állomás

A bemutató állomás a 12. emeleti helyiségben található. Itt tartjuk az előadásokat és lehet követni a műhold vételeket, vezérléseket. A villámvédelem miatt ez egy fémhálóval beburkolt szoba, ami így egy Faraday ketrecet alkot. Itt zajlik az operátori munka, valamint itt találhatóak azok a szoftverek melyekkel megtervezzük a műhold vételeket és vezérléseket. Ezenkívül élőben lehet hallgatni a műholdak hangját, amelyek alapvetően digitális formában vagy morze kódban küldött adatok, ezeket rádió segítségével tudjuk demodulálni, dekódolni és hallhatóvá tenni. A helyiség befogadó képessége 12 fő érdeklődő, 1 előadó és 2 operátor. A hallgatóság kényelmes székekben helyet foglalva ismerheti meg a műholdak világát és egy műholdvezérlő állomás mindennapjait.

Távvezérelt automatikus állomás

A távvezérelt, automata állomás az épület tetején kapott helyett. Itt találhatóak az antennák, melyek 145 MHz, 437 MHz és 2 GHz-es sávokban működnek. Ezek minden irányban forgathatóak, hogy követni tudjuk a műholdakat. Az antennák alatt fém szekrényekben helyezkednek el az erősítők, előerősítők, rádiófrekvenciás relék. Továbbá egy beépített számítógép gondoskodik a műholdpályák számításáról, az antenna forgatásáról, az adás/vétel kapcsolásról, valamint rögzíti a vett adatokat és, amennyiben szükséges, vezérli a műholdunkat. A számítógépen egy linux operációs rendszer fut így az egész rendszer interneten keresztül távvezérelhető. Ezen rendszer energiaellátása teljesen független az épület 230 V-os hálózatától, mivel napelemek szolgáltatják a szükséges energiát, amit akkumulátorokban tárolunk. A villámvédelmi kérdések kiemelten fontosak a fejlesztés során, ezért az épületbe nem viszünk be rézvezetéket, az internetes kapcsolat is optikai kábelen keresztül valósul meg. A közvetlen villámcsapástól 3 db 14 m és 2 db 6,5 m magas villámvédelmi felfogó óvja meg az állomást. A villám másodlagos hátásai ellen (indukált feszültségek) úgy védekezünk, hogy a készülékek fém szekrényekben vannak a köztük lévő vezetékek pedig fém kábeltálcában vagy fém gégecsőben helyezkednek el.

Fejlesztési irányok

Jelenlegi állapotban az állomás a 437 MHz-es sávban tud műholdakat venni és vezérelni, de folynak a munkálatok a 145 MHz-es rendszer beüzemelése és a 2 GHz-es vétel és adás megvalósítására. A legérdekesebb fejlesztési irány az állomás „intelligenciájának” a növelése, hogy minél kevésbé függjön az emberi jelenléttől. Ez annyit jelent, hogy a műholddal való kapcsolat során sok művelet van ami ismétlődik, illetve sok olyan esemény van melynek során egy adott művelet sort kell elindítani. Például mikor fényképet szeretnénk letölteni a műholdról és nem automatikus az állomás, akkor meg kell várni, míg a műhold az állomásról látszik majd figyelni a rádiót, hogy meg halljuk-e a hangját. Ez után a megfelelő időben parancsot küldünk fel, hogy küldje le a kívánt képet. Ekkor, ha a műhold vette a jelet nyugtát küld róla, hogy vette és megértette. Ha nem jön üzenet a sikeres vezérlésről akkor újra el kell küldeni a parancsot, addig amíg nem veszi be a műhold. Ha vette a parancsot, akkor gondoskodni kell arról, hogy a vett adatokat tároljuk. Ha végzett a letöltéssel a műhold meg kell nézni, hogy minden adat lejött-e, nem volt-e kimaradt rész. Előfordulhat, hogy letöltés közben elvesznek adatok, holott a műhold leküldte azokat. Ez azért fordulhat elő, mivel rádiófrekvencián tartjuk a műholddal a kapcsolatot és átlagosan 1500-2000 km távolságra van tőlünk. Egy közeli zavartatás vagy a műhold antennájának elfordulása miatt a rádióskapcsolat megszakadhat. Ha letöltés rendben lezajlott és a teljes kép megvan és még van idő a műhold lenyugvásáig, akkor mehet a következő parancs. Az eddig elmondott műveletek nagyon jól algoritmizálhatók, a nehézség abban rejlik, hogy több különböző eset fordul elő. Továbbá az előforduló hibákat is kezelni kell, úgy hogy ne történjen adatvesztés és az eszközök se menjenek tönkre se a földi állomáson se a műholdon.